2008. április 18., péntek

Sziasztok!Ahogy ígértem folytatom a bőr "témáját". Most is segítségül hívom a szakembert és Antal Vali bionom mesterkozmetikus írásaiból idézek.

A bőr csodákra képes, ha hagyjuk!

Ígéretemhez híven szeretnélek elkalauzolni a bőr működésének csodálatos világába. Tudtad, hogy a bőr a legnagyobb kiterjedésű szerved? Felülete 1,6-1,8 m2 súlya pedig zsírszövet nélkül kb. 3 kg. Úgy működik, mint egy jó testőr: véd a külvilágtól, vigyáz rád, ápol, és jelez, ha baj van, vagy ha az életedre törnek idegen elemek. A jó testőrt meg kell becsülni, nem árt szeretni, és jól kell tartani, hogy mindig tettre kész és hű legyen. Mi mégsem így bánunk vele! Nem adunk neki jó minőségű táplálékot, bár tömjük rendesen, de nagyrészt mérgekkel, amitől, csak gyengül szegény. Nem hagyjuk eleget pihenni, és nem figyelünk rá, ha szól, ha valami nem tetszik neki. Ne csodálkozzunk, ha előbb-utóbb felmondja a szolgálatot.

Rajtad múlik

A szem a lélek tükre - szoktuk mondani. A bőr a lélek tükre mondom én, ugyanis a bőr állapota híven tükrözi a szervezet és a test állapotát, működésében és egészségében beálló mindennemű változást. Mint tudjuk: ép testben ép lélek. És mivel a betegségek kialakulásának okai nagyrészt az életformánkban keresendők, életformánkat pedig a lelkünk állapota diktálja – kétszeresen is igaz a mondás: a bőr a lélek tükre!

Ki gondolná, hogy egy állunkon éktelenkedő pattanásért a lelkünk a felelős? Pedig így igaz! A száj körüli pattanások kialakulásának egyik oka a gyomorbántalmak, amelyeket pl. gyomorfekély is okozhat. A gyomorfekély legfőbb okozója a nem megfelelő életmód, étkezés és a stressz. A stresszt pedig a rohanó életmód és a lelkünk apró félelmeinek összessége váltja ki (lekésem, elszalasztom, nem leszek vele kész, mit fog szólni?, mi lesz, ha nem tetszik?, képes vagyok-e rá?, miért pont én? stb.).

Bőrünk egészsége a szervezetünké, szervezetünk pedig a lelkünké. Ne éljünk vissza vele!

A bőr működése

A bőr - mint már említettem - a test legnagyobb felületű szerve, amely elhatárolja szervezetünket a külvilágtól, de elsődleges védelmi vonala is a szervezetnek, valamint számos élettani folyamatban is részt vesz. A felsorolt funkcióknak megfelelően olyan szövetekből épül fel, amelyek a külső hatásokkal szemben ellenállóak és a bennük lejátszódó folyamatok hozzájárulnak a szervezet zavartalan működéséhez.

A bőr védelmi szerepe

A bőrt számtalan káros hatás éri, amelyek lehetnek fizikai vagy kémiai természetűek. A kórokozók is zavartalanul veszélyeztetnének minket, ha a bőrünk nem védene ellenük. A nem megfelelően működő bőr védelmi rendszere összeomlik, megjelennek a kellemetlen tünetek.

  • mechanikai hatások: dörzsölés, nyújtás, nyomás (bőrkeményedés, horzsolás, tyúkszem, pigmentációk),

  • fényhatások: UVA-, UVB-, UVC-sugárzás (bőrgyulladás, hámlás, égés anyajegy, bőrrák),

  • hőhatások (hőszigetelés): hideg, meleg (fagyás, fokozott izzadás, hideg-meleg allergia),

  • vegyi hatások: kozmetikumok, vegyszerek, kivonatok, gyógyszerek (allergiás reakciók, kiütések, ekcéma stb.),

  • kórokozók: mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, gombák (szemölcs, gennyesedés, lábgomba, herpesz, orbánc, ótvar stb.),

A bőr kiválasztó szerepe

A szervezetben lejátszódó anyagcsere-folyamatok során bomlástermékek és salakanyagok keletkeznek, amelyek a szervezet kiválasztó rendszere segítségével távoznak. A kiválasztó szervrendszer tagjai a vesék mellett a verejtékmirigyek is, amelyek a bomlástermékeket a verejték segítségével a bőrfelszínre „mossák". Ez a folyamat átlagosan napi 0,5 liter folyadékot vesz igénybe a szervezettől, ezért is nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel (minimum 2 liter naponta, de inkább több!). Valamint az is, hogy ne gátoljuk szervezetünk természetes és egészséges izzadási folyamatait különböző alumínium származékok használatával. (A kereskedelmi forgalomba kapható dezodorok túlnyomó többsége tartalmaz alumínium származékokat!

Fél vesével lehet élni, de fél bőrrel nem!

Ha a vesék kiválasztó tevékenysége csökken, vagy esetleg megszűnik, a verejtékmirigyek feladata jelentős mértékben megnő, az általuk kiválasztott verejték összetétele és mennyisége is megváltozik. Az ilyenkor fellépő fokozott verejtékezés (pl. a félveséjű embereknél) védi a szervezetet az önmérgezés ellen. Ebből következik, hogy a fokozott verejtékezés jele lehet a kiválasztás elégtelen működésének, vagy annak, hogy túl sok méreganyag halmozódott fel a szervezetünkben, amivel a vese már nem tud egymaga megbirkózni.

A bőr hőszabályozó szerepe

A testnek van egy saját hőmérséklete, amely a szervezetben játszódó egészséges biokémiai folyamatok hőfelszabadulással járó rendszerének az eredménye. Hogy ez az állandó hőmérséklet fennmaradjon, a hőszabályozó tevékenység a bőrön keresztül valósul meg, amelyben a vérerek (melegben tágulnak, hidegben összehúzódnak) a faggyúmirigy-termelés (melegben csökken, hidegben fokozódik) és a verejtékmirigyek termelése (melegben nő, hidegben csökken) játszik szerepet.

A bőr légző szerepe

Tiszta, hegyvidéki levegőn, vagy tengerparton bőrünk üdévé válik Ha viszont hosszú ideig füstös, levegőtlen, szennyezett helyen tartózkodunk, bőrünk megsínyli azt: eltömődnek a pórusok, a bőrbe nem jut oxigén, bőrünk sápadttá, szürkévé, pergamen-szerűvé válik.

Kevesen tudják, hogy a bőrlégzésnek legalább akkora a szerepe az oxigén vérbe való juttatásának, mint az ún. tüdőlégzésnek. Ha az egész testet borító bőrt bekennénk levegőt át nem eresztő anyaggal, hamarosan ugyanúgy megfulladnánk mintha befognánk a szánkat és az orrunkat - de legjobb esetben is erős rosszullétről panaszkodnánk. Ha a bőrlégzés gátolt (helytelen kozmetikumok alkalmazása – pl. amelyek kőolaj származékot tartalmaznak, dohányzás, levegőszennyezés, póruseltömődés miatt) az oxigén szállítási folyamatai zavart szenvednek, a bőr sápadttá, fakóvá, korán öregedővé, zsírossá, gyűrötté válhat, hajszálértágulatok jelennek meg a bőrön. Ezért nagyon fontos, hogy sokat tartózkodjunk friss levegőn!

Kőolaj származékok INCI megnevezésük alapján:

  • Mineral Oil

  • Petrolatum

  • Vaseline

  • Paraffinum-Liquidum

  • Cera Microcristallina

  • Hart-Paraffin

  • Microcristallina Wax

  • Ozokerit

  • Petrol Wax

  • Ceresin

A bőr felszívó szerepe

A bőr gátként viselkedik a felszínére kerülő anyagokkal szemben. Emiatt a bőrre kerülő anyagok jelentős része csak a bőr felületén fejtheti ki hatását. Akadálytalanul csak a gőzök és gázok jutnak be a bőr mélyebb rétegeibe. A felszívódás bonyolult folyamatának minden lépése még nem ismert, de az bizonyos, hogy legnagyobb ellenállású a bőrfelszín tömör szarurétege.

A felszívódást befolyásoló tényezők:

  • a bőrre kerülő anyagok szerkezete és azok fizikai és kémiai tulajdonságai

  • a bőr szarurétegének nedvességtartalma

  • a szaruréteg alsó sejtsorának elektromos töltése az adott anyaggal szemben (barrier-funkció)

  • a szőrtüsző, a faggyúmirigy és igen kis mértékben a verejtékmirigy áteresztőképessége, amely az egyes anyagokkal szemben különböző.

Ebből következik, hogy a bőr és a szervezet számára fontos anyagokat (arckrém hatóanyagai, gyógyszerek, víz) megfelelő vivőanyagokkal juttathatjuk a bőrbe, amelyek segítségével elősegíthetjük a felszívódást. Ez az oka annak is, hogy bizonyos anyagok – bármennyire is el akarják hitetni velünk a gyártók – nem szívódnak fel oda, ahol valóban ki kéne fejteniük a hatásukat.

Legfontosabb vivőanyagaink:

  • gőzök, gázok (gyógynövényes inhalálás)

  • növényi zsírok, olajok (a vazelin – és az egyéb kőolajszármazékok - nem!)

  • zselék(lehetőleg növényi eredetű: agar-agar, növényi nyákok és gélképzők)

  • paszták (ásványi földek, agyagok, iszapok)

  • krémek (zsíros és vizes típusú)

A bőr érző szerepe

A bőrben található idegvégződések felveszik a külvilágból érkező ingereket és ingerületekké alakítják. Az ingerületek az idegrostokon a központi idegrendszerbe jutnak, ahol szükség esetén megfelelő válaszreakciót indítanak be, ezáltal a szervezet reagál - alkalmazkodik a külvilághoz.

Régen úgy vélték, hogy bizonyos idegvégződések csak bizonyos érzetek közvetítésére alkalmasak. Ma már tudjuk, hogy valamennyi idegvégződés valamennyi inger közvetítésére képes, bár a bőr érzékenysége testtájanként változó. A fájdalomérzés mértéke pl. a hőmérséklettől is függ: melegben fokozódik, hideg hatására csökken (hideg vizes borogatás).

A szakszerű kézi masszázs esetében is - a hatóanyag bevitel mellett – a bőr érző szerepe játszik szerepet, hisz gondolj bele, milyen jól esik a lelkednek is a simogatás és a törődés, a kellemes, pihentető és stimuláló érintés. Az emberi energiát soha nem pótolhatja semmilyen gép, hisz azok nem érzékelik a bőröd és a tested válaszreakcióit.

Forrás: Dr Papp B. János:Candida- Igazságok és tévhitek:társszerzők: Antal Valéria - Arany Melinda - Chemez Flóra - Guba Rózsa - Jernei ANikó, kiadó: Papp-Ker Kft., Budapest, 2003.

Nincsenek megjegyzések: