Milyen mérgező anyagokat használunk napról napra?

Tényleg mérgező anyagokat használunk napról napra?

Egy száraznak tűnő, de igencsak elgondolkoztató statisztikai adattal kezdem: 1988-ban (20 évvel ezelőtt!!!) az amerikai OSHA (Occupational Safety & Health Administration) laboratóriumában végeztek egy elemzést, ahol egészségbiztonsági szempontból bevizsgálták a kozmetikumokban található 3000 leggyakrabban előforduló hatóanyagot. Az eredmény megdöbbentő:

• 884 súlyosan mérgező,

• 218 meddőséghez vezethet,

• 314 biológiai elváltozásokat okozhat,

• 146 daganatokat okozhat, és

• 376 bőr és szemirritációkat okozhat.

Ha előkapunk egy számológépet és összeadjuk a számsort, kiderül, hogy a bevizsgált anyagok 2/3-a káros hatást gyakorol a szervezetünkre. Azóta ezeket a tényeket több oldalról és többször is alátámasztották a világ több laboratóriumában is, MÉGSEM TÖRTÉNT SEMMI VÁLTOZÁS!!!

Vajon miért? Miért mérgeznek minket tudatosan? Mi állhat vajon a háttérben? A válasz elég egyszerű: a profit. De ezt nem most szeretném bővebben kifejteni, előbb lássuk azt, miért is olyan veszélyesek számunkra a káros anyagokat tartalmazó kozmetikumok?

Nem közismert, viszont tudományos tény az, hogy a bőrön át kétszer olyan könnyen szívódnak fel a veszélyes anyagok, mint a tápcsatornán keresztül. Van egy olyan mondás, hogy "talán biztonságosabb lenne a kozmetikumainkat megenni, mintsem magunkra kenni". Ennek az az oka, hogy az elfogyasztott táplálék egy része a kiválasztódás során kiürül a szervezetből. Ezzel szemben agyon sok anyag, amit a krémekkel és a különböző kozmetikai anyagokkal viszünk fel a bőrünkre, a káros anyagokat olyan molekulaszerkezetben tartalmazza, hogy közvetlenül a véráramba tudnak hatolni. (Megdöbbentő, de nagyon sok kutatás bizonyította ezt a tényt.) Ráadásul ilyen szempontból a bőrnyálkahártya a legaktívabb, hisz itt turbó gyorsasággal szívódik fel minden (lásd a nyelv alá való szívgyógyszerek, a lázcsillapító és görcsoldó kúpok stb.) Gondolj csak bele, mit tud művelni veled egy fogkrém, ami káros anyagot tartalmaz!!! Pl. Sodium Laureth (Lauril) Sulfate-ot, ami az egyik (általam is) legkárosabbnak tartott adalék anyag. Vagy triclosant, ami elvileg 2005 óta be van tiltva, mégis találtam még a minap is olyan fogkrémet a forgalomban, amely tartalmazta ezt a rákot okozó anyagot.

Biztosan felmerült benned a kérdés, hogy, ha tényleg ennyi méreg van a kozmetikumokban, akkor ezt hogy-hogy engedik a hatóságok?

Visszatérve az OSHA 1988-as vizsgálatának eredményeihez, egy rövid részlet Edward Kennedy szenátor 1997. szeptember 5-én - az akkor hivatalban lévő amerikai elnöknek, Bill Clintonnak - írt leveléből idéznék egy részletet:

"...már 10 éve tudjuk, hogy kozmetikumaink minden harmadik alkotóeleme mérgező, mégsem tettünk eddig semmit ..." (Kennedy szenátor hivatalos honlapján a 1997-es, szeptember havi archívumban, Kennedy to Fight Cosmetics Regulations Changes Threatening Women címen volt található a teljes szöveg, nemrég újraépítették a honlapot, és még nem találtam meg az archívumot). Azóta újabb 10 év telt el, de tudtommal még mindig nem tettek semmit.

Utánanéztünk annak is, hogy Európában, illetve az Európai Unióban hogyan áll ezeknek a vegyipari anyagoknak a szabályozása. Itt a REACH elnevezésű rendeletet kellett megnéznünk (az angol nyelvű oldal: Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, 2003.10.29.), ami a 90-es évek végén, a zöld szervezeteknek a nyomása kapcsán indult. A REACH pontosan azt jelenti, hogy Vegyi Anyagok Bevizsgálása és Engedélyezése, illetve ennek az angol nyelvű rövidítése. A 90-es évek végén elindult az a rendelet tervezet, hogy ha kihoz egy cég valamilyen új vegyi anyagot, akkor ne a hatóságnak kelljen azt bizonyítania, hogy a hatóanyag esetleg káros, hanem az előállítónak kelljen azt bizonyítania, hogy se egészségre se környezetre semmiféle káros hatása nincs az előállított vegyületeknek.

Nagyon érdekes végigkövetni, ahogy ez a rendelet fokozatosan vesztett az erejéből. Több, mint 100ezer szintetikus vegyület létezik, amiről nincsenek hatásvizsgálatok! Amikor a rendeletet elkezdték formába önteni, akkor a vegyipari lobbi hatására meghoztak egy nekik megfelelő időpontot és határidőt, így az 1981, illetve az ez előtt előállított termékek eleve kikerültek a rendeletből. Így a 100ezerből kb. 30ezer vizsgálandó vegyület maradt, majd egy még további puhítással elérték azt, hogy igazán komoly vizsgálat alá csak a 100 tonna/évnél nagyobb mennyiségben előállított szintetikus anyagokra kelljen bármi nemű vizsgálatot elrendelni. Ami még nagyon érdekes, sikerült azt elérniük, hogy gyakorlatilag az egész kozmetikai szektor kikerült a rendelet hatálya alól. Érdekes végigkövetni egy ilyen folyamatot! Elindul alulról egy társadalmi kezdeményezés és mire megszületik a rendelet, körülbelül 1200 oldal lesz, amit az európai parlament 2005 novemberben fogadott el, ez majd még megy az európai tanács elé, ami még további módosításokat eszközölhet és utána vissza a parlamenthez.

Azt szeretném ezzel érzékeltetni, hogy sajnos e téren - ha szabad így kifejezni magamat - állam bácsi nem vigyáz ránk. Ahol a mi tudatos vásárlói döntésünk és felelősségünk, hogy utána járjuk annak, hogy mik azok a veszélyforrások, amiket esetleg ki tudunk küszöbölni az életünkből. Ebben próbálok segíteni nektek következő leveleimmel.

Bár képtelenség lenne a világot vegyszerek nélkül elképzelni, de megdöbbentő a jelenleg elérhető káros vegyszerek száma és mennyisége, amelyek nap mint nap körülvesznek minket.

Több mint 30.000 vegyszert forgalmaznak ma az Európai Unióban, amelyek a levegőben, a talajban és a vízben egyaránt megtalálhatóak.

Milyen vegyszereket használunk a mindennapi életben?

Az ártalmas vegyszerek beszennyezték mind környezetünket, mind az élővilágot - a madarakat, a jegesmedvéket, a békákat, az alligátorokat és a párducokat. Több mint 300 vegyszer jelenlétét mutatták már ki az emberi szervezetben is.(!!!)

A WWF-et három vegyszertípus széleskörű használata aggasztja különösen (ők az egyik legaktívabb követelői a REACH rendelkezések szigorú betartásának). Ezek a következők:

• a rendkívül ellenálló vegyszerek, amelyek nagyon lassan, vagy egyáltalán nem bomlanak le, ezáltal felhalmozódnak az állatok és az emberek szervezetében;

• a hormonháztartást felborító kemikáliák (EDC), amelyek beavatkoznak az állatok és az emberek hormonális működésébe, és

• a karcinogének, az olyan vegyszerek, amelyek daganatos megbetegedést, szaporítószervi elváltozásokat okoznak, valamint károsítják a DNS-t.

Megdöbbentő a biztonságos használatra vonatkozó információ hiánya!

Ma a legnagyobb mennyiségben használt vegyszereknek csupán 14%-áról érhető el a biztonságos használatra vonatkozó információ.

Alapvető kozmetikumaink előnyei és hátrányai

2007, február 11 - 03:01 - Antal Vali ,részlet

Kezdjük talán azokkal a készítményekkel, amelyeket gyakran használunk - azaz naponta, vagy akár naponta többször is. Az ezekben rejtőző káros anyagok a legveszélyesebbek, ugyanis hiába tartalmazzák esetenként csak kis mennyiségben ezeket a mérgeket, viszont ezt a "keveset" naponta többször bejuttatjuk a szervezetbe, és mint tudjuk: sok kicsi sokra megy.

Fogkrémek:összetevői sokfélék: dörzsanyagok, habzó anyagok, festékek, fehérítők, fluoridok, baktériumölők, frissítő és nyálserkentő anyagok. Az egykor egyszerű és problémamentes alaphigiéné szer, a fogpaszta (vagy még ősibb változata a fogpor), az utóbbi évtizedekben áttekinthetetlen, túlfejlesztett, sok összetevőből álló luxuscikké vált. A fejlesztések célja a minél szebb, minél jobb ízű, minél jobban habzó fogtisztító, így kerültek ebbe a naponta használt szerbe fogfehérítő, kötő-, sűrítő-, állományjavító, illatosító, színező-, tartósító- és habzó anyagok, amelyeket a fogyasztó mit sem sejtve lenyel, allergiát és egyéb betegségeket kockáztatva. Holott ezek az alapanyagok nem a fogtisztítást hivatottak képviselni, hanem az eladhatóságot!

Külön kiemelném a fluoridokat és származékaikat, a vegyipar sikeres hulladékértékesítő vállalkozását, amit szó szerint megetetnek a vásárlókkal. Amit a bőrnél és hajnál már sokszor hangoztattam, itt is érvényes: kívülről nem lehet a fogakat befolyásolni. Nincs az az áldásos hatóanyag, ami a fogzománcon keresztül felszívódna!

A desedorok

lehetnek folyadék, aeroszol, spray, krém, golyós, zselé és stift formájúak, mindegyikbe oldószereket, hajtógázokat, gélképzőket, kemény viaszokat, kőolaj származékokat és még szagtalanítókat, izzadásgátlókat, tartósítókat, szintetikus illatanyagokat dolgoznak bele. Érdemes odafigyelni és vigyázni az ilyen "reklámízű" föliratoknál: szabályozólag hat, megakadályozza az izzadást vagy izzadtság gátló. Ezek mind alumíniumsókra vagy az alumínium egyéb származékára utalnak, amelyek amellett, hogy beszűkítik a verejtékcsatornákat, teljesen eltömítik a verejtékmirigyek kivezető nyílását, egyenesen a véráramba jutnak, ahonnan már szabadon garázdálkodva jutnak be még oda is, ahová nem is gondolnánk. Az izzadást teljesen megakadályozni nem tudják, ám gyulladást és allergiát válthatnak ki.

Az izzadás a testhőmérséklet fontos szabályozója, hisz az izzadással méregtelenít is a szervezet, az izzadtsággal anyagcseretermékek is távoznak. Ebbe a folyamatba nem szabad beleavatkozni. Ha egyáltalán nem izzadnánk, az hosszú távon halálhoz vezetne! Ennek ellenére a gyártók hangzatos hirdetései másról sem harsognak, mint a 24 órás izzadásgátlás előnyeiről. Könyörgöm, ha 24 órát izzadásgátlunk, akkor mikor izzadunk? A huszonötödik órában?

A reklámok azt sulykolják belénk, hogy izzadni ciki. Pedig nem izzadni ciki, hanem az a ciki, ha az izzadság büdös! Szegény nagymamám csak a vizet meg a szappant ismerte, mégsem volt soha büdös. Mitől büdös az izzadság? Többek közt a mosdás hiányától, mindenféle anyagcsere problémától, nem megfelelő táplálkozástól, vitamin és ásványi anyag hiánytól, gyógyszerek mellékhatásaitól, félkész ételek adalék anyagaitól, szintetikus illatanyagoktól, szintetikus ruházat viselésétől, hormontartalmú gyógyszerektől, a stressztől és különféle foglalkozási ártalmaktól. Ezért olyan dezodort érdemes használnunk, amely szabályozza, illetve normalizálja a természetes és szagtalan verejtékezési folyamatokat; nem pedig izzadást gátol, és elfedi a szagokat egy káros szintetikus illattal.

Hajsamponok:Külsőleg a haj minőségét nehéz befolyásolni. A hajmosó szerekről, amelyek csak pár percig vannak a bőrön, különösen nehéz elhinni, hogy hajunk állagát döntően befolyásolják. A sampontól a tisztításon kívül ne várjunk el semmi mást. Vitaminok, fehérjék vagy más szerek csupán néhány órányi átmeneti hatást érhetnek el, mint például D-panthenol duzzasztó hatása. A hajunkat is úgy tápláljuk helyesen ahogy magunkat tápláljuk: sok zöldség és gyümölcs, kevés hús és zsiradék, sok mozgás és tiszta levegő. 80-100 ezer hajszálunk - ha le nem vágjuk - 5-6 évig nő, átlag 80 cm hosszúra. Csodálatos módon a hajunk velünk él: alkohol, nehézfémek és más idegen anyagok még hetekkel a fölszívódás után is kimutathatók benne. A hajápolás legfontosabb művelete a hajmosás: ezzel eltávolítjuk a fölösleges zsírt a hajszálakról, a port, a szennyeződést és az anyagcsere-termékeket fejbőrünkről.

Néhány évtizede még szappannal mostak hajat az emberek, és elégedettek voltak az eredménnyel. De lám, a fejlődést nem lehet megállítani: a fürdőszobákba bevették magukat a hajsamponok, hajfestékek, hajfixálók, hajzselék, hullámosítók, amelyeket kritikátlanul a fejünkre kenünk, az üres flakonokat pedig az egyre növekedő háztartási szeméthegyekre dobjuk.

A hajsamponok fő alkotórészei a mosóaktív anyagok (tenzidek), ezenkívül sűrítőket, emulgeátorokat, visszazsírozókat, hatóanyagokat, opálosítókat, antisztatikus anyagokat, színezékeket, illatanyagokat, stabilizátorokat, tartósítókat és (főleg) vizet tartalmaznak. Valódi növényi hatóanyagot viszont alig, vagy egyáltalán nem. Ha véletlenül mégis van bennük nyomokban, azt csak azért teszik bele, hogy reklámfogásként ráírhassák a flakonra, hogy benne van. A mesterséges mosóaktív anyagok gyakran nem kívánt káros melléktermékeiről pedig talán maguk a sampongyártók sem tudnak. Így fordul elő, hogy a szulfátos alaptenzidek gyártásakor rákkeltő dioxán marad a készítményekben.

Most ismét Dr. Rózsa Sándor Testápoló kislexikonjából idéznék egy részletet:

"Ön Persillel mossa a haját?

kérdeztem gyakran a hallgatóimtól, akik természetesen fölháborodottan tiltakoztak. Ebben nem vagyok olyan biztos - válaszoltam -, mert előfordulhat, hogy a mosóporok és a hajsampon mosóaktív anyaga ugyanaz a tenzid: alkil-benzol-szulfonát (ABS). Szerencsére a samponok leggyakoribb alapanyaga egy másik, jóval enyhébb tenzid, a nátrium-lauril-éter-szulfát (NLES). Mivel olcsó, majdnem minden hajsamponban ezt találjuk. Ám a bőrgyógyászok szerint ez is túlságosan agresszív, a hajszálakat teljesen lecsupaszítja és csökkenti a haj természetes öntisztuló képességét. Vagyis egyre többször kell hajat mosni, a sampongyártók örömére... A szulfát típusú tenzidek irritálják legnagyobb mértékben a bőrt: szabályosan reakcióba lépnek vele. Sószerű kötéssel kötődnek a bőr fehérjéiben lévő amin-csoportokhoz, ez a külső felhámréteg megduzzadásához vezet. A szarurétegben lévő zsíros anyagok kioldódnak, bőrünket kellemetlenül száraznak érezzük. Ezért nem ajánlatos a heti egyszeri samponhasználatnál több. (A mosogatószer bőrrel való érintkezése jóval gyakoribb és nagyobb veszélyt jelent a kéz bőrére: a tenzidek által legyengített bőrön könnyen áthatolnak más káros anyagok és kórokozók.)"

A hagyományos samponok káros hatását mi sem bizonyítja jobban, mint az ekcémás kezű és samponokra allergiás fodrászok tömkelege. Tudom, hogy hihetetlennek hangzik, de a legtöbb hajproblémát, és a korpás tünetek nagy részét is maguk a samponok okozzák!

A korpásodás elleni hajsamponok általában 2-3 hét után fékezik a sejtszaporodást és ezzel a korpásodást is. A hatóanyagok (magnézium-pirition, cinkpirition, octopirox) hátránya azonban, hogy serkentik a faggyúképzést és ezért zsírosítják a hajat. Ráadásul ezeknek a hatóanyagoknak a bőrre gyakorolt hatása sem egészen tisztázott. És ez még a jobbik verzió, ugyanis elemzéseim során találkoztam olyan korpásodás elleni samponnal, amelyben egy gramm korpásodás elleni hatóanyag sem volt, pillanatragasztó viszont annál több! Tudomásul kéne vennünk, hogy a korpásodás nem egy önálló hajprobléma, hanem mindig valaminek a tünete. Az okot kell megkeresnünk, és nem a tünetet kezelgetnünk.

Hajöblítők, kondícionálók:A gyártók előszeretettel javasolják a hajöblítők és egyéb hajkondicionálók használatát. Ebben részben igazuk is van, ugyanis a gyakori samponhasználat károsítja a hajat, és ezért szükség van reparáló-szerekre. A hajöblítők és kondicionálók filmképző anyagai vékony rétegben tapadnak a hajra. Ezek főleg olyan kationos tenzidek, amelyek semlegesítik a haj föltöltődését, így a haj könnyebben fésülhető. A gond csak az, hogy hasonlítanak a ruhaöblítőkre, mivel ezek a legerősebben irritáló kozmetikum-összetevők, némelyiket kórházi fertőtlenítőként is használjuk. Van olyan hajkondicionáló, amelyik nem engedi a fejbőrünket levegőzni, és pont emiatt lesz élettelen és töredezett, mégis zsírosodó tövű a hajunk.

A tusfűrdők: a 70-es 80-as években jöttek a divatba. Előtte évszázadokon keresztül szappant használt az emberiség. Mégsem volt ennyi bőrprobléma, mint manapság.

Sajnos a tusfürdők összetétele még katasztrofálisabb, mint a samponoké. Nagyrészt ugyanazokat az agresszív zsíroldó tenzideket tartalmazzák, mint a samponok, a mosogató szerek és a mosószerek. Ezek az anyagok teljesen tönkreteszik a bőr természetes védelméért felelős lipidréteget, vagyis a bőrfelszíni emulziót. Ezért nem szabad csodálkozni, hogy miért küzd mostanában annyi ember húzódó, viszkető és érzékeny, allergiára hajlamos bőrrel. Ezeket a tüneteket mind a hagyományos tusfürdők produkálják. Azt már nem is akarom részletezni, hogy a bennük lévő színezékek, és illatanyagok micsoda rombolást visznek végbe a szervezetünkben.

A tusfürdők "feltalálása" a kozmetikai ipar legnagyobb biznisze. Gyakorlatilag a felvizezett mérgező és bőrrongáló semmit adják el nekünk busás haszonnal. Ráadásul a tusfürdők generálta bőrbajokra újabb termékeket tudnak ránk tukmálni.

Testápolók:Kevés olyan testápolóval találkoztam, ami megfelel a bőr követelményeinek. Nagy részük nem más, mint kőolaj (mineral oil) és víz vegyi anyagokkal emulgeált elegye, némi szintetikus illattal (Fragrance) dúsítva. A kőolaj származékokból készült krémek látszólag enyhítik a tusfürdők okozta kínzó tünetek nagy részét, hosszú távon azonban hatalmas károkat okozhatnak. Mivel ezek nem bőrbarát anyagok, nem szívódnak fel, más hatóanyagok felszívódását is meggátolják (a jókét is, viszont eltömítik a pórusokat, és ezáltal elősegítik a komedók (mitesszerek) és az aknék (pattanások) képződését, valamint irritálják a bőrt - sok esetben egy enyhe állandó felszíni gyulladást okozva.

A bőr okos! Ha még a normális működés szemernyi szikrája pislákol benne, akkor a fürdés utáni bőrszárazságot fél óra alatt kompenzálja. Ha utána is száraz, akkor normalizáló hatású növényi olajjal, vagy olajat tartalmazó krémmel kell bekenni.

Mottó: "Az állampolgárok egészsége egy olyan áru, amelyet meg lehet venni, majd el lehet adni." (Francois Mitterand)

Forrás: www.wwf.hu

Ha érdekel a többi szőrnyűség is, mellyel tudtod nélkül mérgezed magad, akkor kérd a folytatást a megjegyzésben! Csak azoknak küldöm el, akit komolyan érdekel!
Hogy mi a megoldás? Ellenőrzött összetételű kozmetikumok. A Sunrider kozmetikumok például ilyenek. Válts márkát és élvezd az életet!