Miért nyernek, akik mernek?

Mindig örülök annak, ha sikeres, elégedett emberrel találkozom, teljesen mindegy, hogy mi a foglalkozása vagy pl. melyik MLM-cégnél dolgozik.
Üzletemben sok fogyasztó van, aki más MLM-es cégnél üzletépítő és a baráti körömben is vannak jónéhányan, akik sikeresek az FLP-nél vagy az Amwey-nél.

És tudjátok, mi nagyon jól érezzük magunkat együtt, mert valahogy egy nyelvet beszélünk.
Ami összeköt bennünket, az a hasonló gondolkodás, a hasonló értékrendek és a szabadság.
Az MLM-esek bárhol is dolgoznak :az emberek azon kis csoportjához tartoznak, akik mertek és nyertek!

A napokban olvastam egy pár éve készült riportot egy népszerű, közismert fiatalemberrel:
Kósa L.Adolffal. Köztudott, hogy az FLP- ben épített egy óriási MLM üzletet.
Úgy tűnik, Ő is mert és nyert! Vajon mi motiválta és megbánta-e, hogy nem hagyta lebeszélni magát?

Döntsétek el Ti! A mi üzletünkben is sokan , hasonlóan sikeresek,sokakra nagyon büszkék vagyunk! Aki szívesen elmeséli történetét, írja meg nekünk!


"Volt saját irodám, alkalmazott ügyvédekkel, antik bútorokkal_ egy rabszolga voltam a saját irodámban. Nincs erre szükségem. Tanultam egy csomót, jó tanuló voltam, vörös diplomával végeztem. Az ügyvédi irodában is olyan forgalmat, eredményt hoztunk 5 év alatt, amit mások általában 10-15 év alatt csinálnak meg, úgyhogy az is ment, azzal sem volt semmi gond, csak láttam a plafont. Korlát volt."

• Mikor kezdted?
• Három és fél évvel ezelőtt, 2001 szeptemberében. Az előzmény annyi volt, hogy mint az emberek többsége, én is nagyon szkeptikus voltam a hálózat építéssel kapcsolatban. Termék alapján sem gondoltam, hogy működik. De valakinek működött a családban, és gondoltam bebizonyítom neki, hogy neki sem ez használt, hanem valami más, mondjuk az, hogy hitt benne. Azt mondta, azután véleményezzem, ha már használom. Akkoriban kisebb egészségügyi problémáim voltak a nyombélfekélytől az emésztési gondokig minden. Rendbe tette őket pár hónap alatt. Én meg azt mondtam, ha nem kell hinni benne, és úgy is működik, akkor ebben tényleg pénz van. Öcsém révén már láttam azt, hogy külföldön hálózatépítők nagyon jól élnek. Itthon még igazából nem láttam olyan hálózatépítőt, aki igazán jól élt, de onnantól elkezdett érdekelni a dolog. Három és fél éve egy nagyon jó szponzor keze alatt kezdtem. Jó volt a szponzorom, ennyi volt az egész, azt csináltam, amit mondott. Nem nagyon akartam ezt a rendszert megváltoztatni, a javaslatait elfogadtam. Elértem az igazgatói szintet négy hónap alatt, azóta az eltelt három és fél évben ilyen igazgatói szint már húsz van az üzletemben, és a többiek is szépen sorban jönnek majd föl.

• Hogyan kezdted?
• Ismerőseimet összehoztam a szponzorommal, ő értett az üzlethez, én nem voltam hiteles a szemükben. Én csak felhívtam őket, és megkérdeztem, hogy érdekli-e őket egy olyan munkalehetőség, ahol nem kell a főnöküket nézniük egész nap, ahol nincs olyan, hogy nem jönnek ki a pénzükből, vagy annyi szabadidejük van, amennyit akarnak. Akit érdekelt, az eljött megnézni, akit nem, az otthon maradt. Első hónapban három emberrel kezdtem, a következő hónapban még három jött, azután megint kettő_szépen alakult a csapat.

• Minek tulajdonítod az üzleti sikered?
• Jól kell csinálni. Magyarországon nagyon kevesen csinálják igazán jól ezt az üzletet. Aki a saját feje után megy, az kudarcra van ítélve. Meg kell tanulni a dolgot, azután már lehet egyedül is, de addig nem érdemes kísérletezni. Sokan próbálnak ezen a területen érvényesülni, sok az összetört álom, a feladott cél. Én ezt hívom MLM temetőnek… Ha valaki feladja, az nem érhet oda, ahova akar.

• Veled is előfordult, hogy megtorpantál, valamiért leálltál?
• Előfordult, hogy levettem a szemem a célról, és azzal foglalkoztam, hogy tényleg milyen nehéz. Azzal kell foglalkozni, hogy mit ér el vele az ember. Megjegyzem, ha valaki egy 100 méteres síkfutást felad a kilencvenedik méternél, akkor minek kezdte el? Mivel sportoltam, tudom, hogy edzésből van eredmény, ez kőkemény munka, és nem mindig esik jól.

• Ha már az edzésnél tartunk. Van időd most sportra?
• Most már mindenre van időm. Ezért dolgoztam. Kosarazni nem kosarazom, de búvárkodom, most kezdek neki a western lovaglásnak, kirándulok a gyerekekkel...

• Milyen az a western lovaglás?
• Amikor a ló is élvezi. Nem az angol stílusú lovaglás. Hát igen, korábban nem volt semmi időm, pont ez volt az egyik indító ok, hogy váltsak. Pénzt kerestem, mert régóta dolgoztam. Elég korán kellett kezdeni dolgozni ahhoz, hogy valamilyen szinten tudjak élni, aztán az igények nőttek, többet kellett dolgozni, egyre többet, már nem volt időm elkölteni a pénzem. Szóval, az hogy sikeres vagy...nem is tudom…láttam egy csomó sikeres üzletembert, mindegyiknek lefelé konyult a szája. Az üzleti életben minél komorabb vagy, annál szomorúbb. Nekem ezt nincs kedvem csinálni. Jól érzem magam ott, ahol vagyok, és mindig is ez volt a cél. Az elején persze nem volt könnyű. Három állásom volt. Ügyvédkedtem, tévéztem, rádióztam, emellett negyediknek vállaltam be ezt, igaz, hogy napi 1- 1,5 óránál több időm nem volt erre. De négy hónap után az egyik munkámat letettem, félévre rá a másikat, egy évvel később a harmadikat is. Most már főállásban a gyerekeimmel játszom, hogyha akarok, de az FLP továbbra is másodállás nekem. Nincs főállásom.

• Mindennap foglalkozol az üzlettel?
• Igen. Mint ahogy edzeni is mindennap kellett, mikor kosaraztam. Van, amikor csak egy órát, van, amikor négyet.

• A jogi pályát abszolút feladtad?
• Volt saját irodám, alkalmazott ügyvédekkel, antik bútorokkal...egy rabszolga voltam a saját irodámban. Nincs erre szükségem. Tanultam egy csomót, jó tanuló voltam, vörös diplomával végeztem Az ügyvédi irodában is olyan forgalmat, eredményt hoztunk 5 év alatt, amit mások általában 10-15 év alatt csinálnak meg, úgyhogy az is ment, azzal sem volt semmi gond, csak láttam a plafont. Korlát volt. Ebben az üzletben meg nincs. Addig mész előre ameddig csak akarsz. Ráadásul, ez a dolog akkor is megy egy idő után, ha nem csinálod, ez a lényege. Ha nem akarsz dolgozni, akkor is van belőle pénzed. Nyilván nem az elejétől, hanem amikor már felépült. Ez az értelme, nem az hogy melózni kell vele állandóan.

• Vittél barátokat az üzletbe?
• Persze. Javarészt kiröhögtek.

• Vannak, akik megmaradtak?
• Barátok közül? Régi barátok közül senki. Viszont egy csomó új barátom lett. Nem vesztem össze a régiekkel sem. Kicsit sajnálom őket. Ugyanaz a problémájuk, mint három évvel ezelőtt. Akkor sem volt pénzük, most sincs. Akkor sem volt idejük, meg most sincs. Akkor is szidták a főnököt, meg most is. Ugyanott van a kávéfőző…ugyanazok a napi problémáik. Nekem meg nem, mert elkezdtem valami mást. Totál őrület, hogy az emberek csinálnak valamit, aminek az eredménye nem megfelelő, ennek ellenére azt gondolják, hogyha ugyanúgy csinálják tovább, majd más eredményre vezet. Ez egy non-sense. Ezt nem tudom, ki gondolja komolyan. Én mindig próbálkoztam mindenféle dologgal. Megnéztem ezt is, azt is, mindenben igyekeztem jó lenni, csinálni.

• Mikor először hallgattad meg. Hogy mi is ez az üzlet, mi volt az első benyomásod?
• Az üzleti részét csak egyszer kellett meghallgatnom, nem volt utána gondolkodás erről. Ha valaki egyszer veszi a fáradtságot, hogy meghallgasson valakit, aki ehhez ért, és van egy csöpp esze, akkor nem tudja kikerülni. Az egyetlen üzlet ma, amiben nincsen kockázat, nem kell tőkét beruházni, otthagyni az állását. Mit lehet akkor veszíteni? Maximum akkor fog kimaradni, ha tényleg nincsen semmi elképzelése arról, hogy mi legyen majd 5 év múlva, 10 év múlva, hogyha jól érzi magát abban, amiben van. Az egy nagy tudás egyébként, elégedettnek lenni a semmivel, abszolút nagyra értékelem, mert az egy óriási nagy eredmény, ha valaki azt meg ki tudja mondani, hogy köszönöm, mindenem a helyén van…közben se ideje, se pénze… de az ő dolga.

• Olvastam, hogy a gyerekeket úgy neveled, hogy folyamatosan pozitív visszajelzéseket adsz nekik, érezteted velük, hogy bármire képesek. Ezt a sportmúltból hoztad magaddal, vagy az MLM világából?
• Így van. Ezt a dolgot itt, az MLM-ben tanultam meg. Azt gondolom, hogy nagyon sokan szeretnének valahova jutni, nagyon sokuknak valami keresztbe tett az életükbe, ami lebontotta az önbizalmukat. Nekem is. Mondok egy konkrét példát, hogy honnan tudom, hogy ez működik. Nekem például a családomban valaki állandóan azt mondogatta egészen 30 éves koromig, hogy: "Figyelj Adolf, te ne foglalkozz üzlettel, mert nem értesz hozzá. Legyél orvos, tanár, ügyvéd vagy bármi, csak pénzzel ne foglalkozz, mert semmi közöd hozzá!" Annyit mondta, hogy a végén majdnem tényleg elhittem. Na ehelyett, én inkább azt mondom a srácaimnak, hogy mindenre képesek. Például a nagyfiam 6,5 éves, nagyon szeret rajzolgatni. Maradjon közöttünk, amiket rajzol, nem mindig értem, de ez valószínűleg az én korlátozottságom. Mindig azt mondom neki, hogy ez fantasztikus, csodálatos, szépen megcsináltad, ügyes vagy! És a kisfiam egyre nagyobb kedvvel, lendülettel, egyre szebb dolgokat rajzol. Élvezi, szereti csinálni, miért téríteném el tőle? Azt gondolom, hogy ha valakit leszúrunk, sokkal kevesebb eredményt tud majd felmutatni az életben, minthogyha bátorítjuk. Ebben az üzletben ez a tipikus. Mutass nekem még egy olyan munkakörnyezetet, ahol téged bátorítanak, és azt mondják, hogy meg tudod csinálni, képes vagy rá, hogy lehetsz jobb, mint a főnököd, hogy kereshetsz több pénzt, mint az egész felső vonalad. Ahol neked jobb lenne, hogyha többet tudnál, mint a főnököd, arról, amivel foglalkozol. Hát, az én munkahelyeimen, ha ilyesmi előfordult, akkor engem kirúgtak, mert veszélyeztettem a főnököm állását. Fiatalabb voltam, energikusabb. Itt meg pont az ellenkezője van, a környezet támogat, nem visszahúz, vagy próbálja a fejed visszanyomni a többiek közé, hogy nehogy kikandikálj a tömegből.

• Ezt - gondolom - a médiában és az ügyvédi pályán is tapasztaltad.
• Persze! Senki nem szereti, hogyha valaki nála okosabb. Az én üzletemben én meg olyanokat keresek, akik nálam okosabbak, nálam jobbak valamiben. Minél több dologban, annál jobb. Henry Ford mondta : "Mindegy hogy mit gondolsz valamiről, hogy képes vagy rá, vagy nem vagy képes rá, az élet mindenképpen igazol." Az emberek attól lesznek képesek dolgokra, ha azt gondolják képesek rá. Semmi mástól.

• Mivel motiválod a munkatársaidat? Mondjuk amikor először találkozol valakivel...
• Megmutatom nekik a bónusz kimutatásomat, az elég motiváló. Ennyi.

• Mit próbálsz kideríteni ezeken a találkozókon? Milyen típusú, milyen személyiség jegyekkel rendelkező embereket keresel?
• Olyanokat keresek, akik valamilyen szempontból jobbak nálam. Én úgy szponzorálok, hogy olyanokat keresek, akik olyanok, mint én, vagy nálam jobbak. Az én üzletemben lévő emberek valamilyen szempontból, vagy akár több szempontból is jobbak nálam. És az is szempont, hogy jól érezzem magam velük.

• Van a környező országok valamelyikében üzleted?
• Az egész világon bárhol nyithatok vonalat. Jön pénzem Kanadából, Olaszországból, Svájcból, Németországból, Szlovéniából, Romániából, Egyesült Államokból, és most Norvégiából is jött. Nem is értem, hogyan. Ezek közül csak Szlovákiában voltam kint személyesen, ott indítottam vonalat. Az összes többit az üzlettársaim indították el. Innen ketyegnek a pénzek, jönnek kis csekkek, vagy utalják a számlámra a pénzt. Tök jó!

• Jó neked, hogy nem a sárga csekket várod minden hónapban!
• Erre van egy jó módszerem. Amikor nem tudod kifizetni a csekkeket, vegyél egy kalapot, és sorsolj ki közülük. Kihúzol hármat, négyet, amire elég a pénzed, a többi meg bent marad. Ha a következő hónapban pattognak a szolgáltatók, amiért nem fizetted be a csekküket, akkor tájékoztasd őket, hogy a következő hónapban kimaradnak a sorsolásból!

Sz: Válócy Edina

Fotó: Füzesi Gábor