Már a reggelekért megérte!

Imádom a reggeleket!

Együtt reggelizünk,lányom elindul a suliba,én nyugodtan elolvasom a sajtót,megnézem az emailokat,és egy tea mellett átbeszéljük a napot a férjemmel.
Minden reggel tornázom vagy futok a Duna töltésén Luca kutyánkkal,aztán fürdök,felöltözöm és kezdődhet a nap,kezdődhet a biznisz!

Minden nap hálás vagyok azért,hogy ezt megtehetem!

Valaha nekem a reggel a feszültséget,a stresszt jelentette,hiszen ahhoz kapcsolódott,hogy én megyek dolgozni!
Amikor még tanítottam (az utolsó 2 évben,s az is már több,mint 10 éve volt) előre féltem,vajon kinek milyen hangulata lesz a tanáriban?Mit talál ki a főnök?Ki kivel veszik össze,ki az ,akitől kést kaphat az ember a hátába?
Állítólag ez most is így van,sőt a helyzet a legtöbb helyen még rosszabb.
A tanítást élveztem volna,ha hagyták volna.Tanulni nem tanulhattam,mert arra a szakra nem volt szükség,a jutalmat nem teljesítmény alapján osztották,hanem kor és pozíció szerint.De hát a szerződéses kollégának "örülj,hogy élsz" volt a neve.

Áldom az eszem,hogy mertem változtatni és ugyan alkalmazottként,de egy "üzleti" vállalkozásban ránézhettem a világra:

Jé!A világ nem csak pedagógusokból áll,nem csak a tanári pálya létezik!

Ne értsen félre senki,szerettem tanítani(tulajdonképpen most is tanítok),de éreztem,valami nincs rendben!Többet akartam az élettől,mint,amit ez a pálya és a vele járó körülmények adhattak.
Az új dolgokat tanulni kell és csak addig félelmetes,amíg hozzáértők nem leszünk.

Talán szerencsém is volt,hogy olyan cégnél dolgozhattam és tanulhattam az "életet",ahol ez a félelem hamar elmúlt.
Rájöttem,hogy pedagógusként nagyon leszűkült a világ és ma már tudom,hogy ez zavart rettenetesen.

Valószínű,hogy ez csak a magamfajtákat zavarja.Számomra fontos,hogy lehetőségek sora, szabadság legyen előttem.A munkától sose féltem és hihetetlen tudásszomjjal és szorgalommal a "civil életben"is megálltam a helyem.

Itt merem kijelenteni,hogy a pedagógusok általában nagyon szorgalmas,kitartó emberek,különben nem dolgoznának ennyi pénzért.
A bizonytalanságtól való félelem zárja be Őket örökre a közalkalmazottak börtönébe.
A bizonytalanság,ami a biztos jövedelem megszűntét jelentené,a munkahelyadta biztonságot lecserélni egy fokozottan bizonytalan létre,az egyéb kényelmi juttatások elvesztését stb.

Micsoda illúzió!És nem csak a pedegógusok ringatják magukat ebben!

Hiszen manapság nincs biztos állás,nincs biztos munkahely,a nyugdíjról nem is beszélve!
A 40 fölöttiek pedig fokozottan veszélyben vannak,hisz őket lecserélik olcsóbb,fiatalabb munkaerőre.

Hálás vagyok,hogy felismertem,hogy a félelmet a vállalkozástól fokozatosan is legyőzhetem,úgy,hogy munka mellett kezdek el vállalkozni és ezt csak sikeres emberektől tanultam.Így érdemes és így a legeredményesebb.
Mára tudom,lehetett volna még rövidebb az út,ha elitélő ,gyanakvó énemet hamarabb levetkőzöm.(Nem utasítok el mindenkit,aki az MLM-mel jön)

Tudom,hogy a mai világban az egyetlen biztos pont a saját vállalkozásod:a sorsát Te határozod meg, a bevétele Tőled függ,a kontroll végre a Te kezedben van!
Talán ez az a nyugalmat adó biztonság,ami árad a reggeli életünkből.
Ez az a biztonság,amit vállalkozóként érezhetünk,és ez adja az erőt,hogy amíg a környezetünk izzik a feszültségtől,addig nekünk van miben bíznunk:a saját álmainkban,terveinkben,kitartásunkban és erőnkben.

Vállalkozó vagyok és,ha olykor nehéz is és sokat dolgozom,mégis azt mondom megérte,megéri..már csak a reggelekért is!!!

Nagy szeretettel ajánlom azokat a könyveket,amelyek felnyitották a szemem és segítettek legyőzni a félelmemet.
Martha Friedman:Félelem a sikertől
Napoleon Hill:Gondolkodj és gazdagodj!
Robert Kiyosaki:Üzleti iskola vagy Mielőtt feladnád az állásodat

Ha van mondanivalód,szólj hozzá!Örülök minden megjegyzésnek!
Ha érdekel a vállalkozásom,írj bátran és bővebben informállak!